Padova

 

A férjem úgy döntött, hogy jól kiröhögi magát ha majd meglát ezen a masinán, amikor vadul elszáguldoztam mellette magabiztosan a fejemen  sisakkal, nos láthatóan leesett az álla a csodálkozástól és már hallom is, hogy kiabál, hogy várják meg, mert csatlakozik Ő is hozzánk.

Visszafelé azon morfondirozunk, hogy ez nálunk is megvalósitható lenne szép magyarországi helyeken (green-zöld) turizmus minden korosztálynak

és már látom is magam elsuhanni a Margitszigeten....….

 

Munkahely lehetőség MAGYAR VÁLLALKOZÓK valósitsa meg álmait Magyarországon: green–zöld ötletek avagy szórakoztató város bemutatás olyan turista helyeken ahol erre alkalmas utak vannak:

 Life Tree Mobility S.R.L.Padova -Piazza della Erbe 5 -35121 Padova

www.lifetreemobility.it

 

-Drágám én úgy szeretlek-mondja férjem, hogy elviszlek egy drágakővel kifestett helyre!??? Kirakott talán? - Mivel a szemem kikerekedik rendesen így az én drágám sejtelmesen belém karol és már megyünk is.

 

Padova (latin:Patavium venetói nyelven Padoa) Padova megyében található Veneto régióban.Vittorio Sgarbi műkritikus szerint a “festők fővárosa”(volt).

Ennek legszebb remeke az azúrkék drágakő színeiben pompázó

A Cappella degli Scrovegni  kápolna.

A buddhizmus szerint a hét csodák egyike  a Lapislazuli, amelynek különleges szentélye e kápolna hisz azúrkék falait ebből a drágakőből nehezen  különleges eljárással készült festéknek köszönheti.

A Cappella degli Scrovegni kápolna, amely 1301 épült Scrovegni család részére (más néven az Arena) Padova történelmi központjában található és amely híres Giotto tizennegyedik században készült freskóinak ad otthont  az európai művészet remekműve .

Belső méretei: 29,26 méter hosszú, 12,80 széles és 8,48 magas a legmagasabb pontján.

 

Lapislazuli  egy különleges drágakő amelynek régen az aranynak megfelelö értéke volt. (Az egyike a legszebb és legrégebbi drágaköveknek amely kr.e. 5000-ben már széles körben használták legtöbbször az Egyitomi fáraóknak készítettek belőle ékszereket.)

A latin lapis(kő) és lazulum arab illetve perzsa (amely a lelőhely neve) ered.

Azzuro (azúr kék) lazhward szóból származik miután az “l” betűt lehagyjuk amely az arab lam határozott névelőt jelenti.

 

Férjem Pál barátunkkal beszélget a telefon keresztül (hallgatózom) -Mit mondasz?- ordít a drágám (rossz a térerő hahaha).

-Húsevő növény? -ordít tovább a férjem és már hallom is:

 –Nagyon jó asszony hol vagy? Megyünk a botanikus kertbe!

A  padovai botanikus Kert 1545 ben épült  és a  világ legrégebbi (egyetemi) botanikus kertje. A legrégebbi  botanikus kert a  Pisai lenne amelyet 1544-ben alapították, ha a történelme során nem változott  volna a helyét kétszer is: így valójában toszkánai intézmény a jelenlegi helyén csak 1591-től áll. A padovai botanikus kert 1997-től szerepel a Világörökség az UNESCO listáján amely szerint: A Padovai  Botanikus Kert az összes bontanikus kert bölcsője a világon hisz nagymértékben hozzájárult a növénytan, orvostudomány, kémia, ökölógia és gyógyszertár a természet a kultúra megértéshez és a modern tudomány fejlődéséhez. A kert jelenleg közel 22 000 négyzetméter területen terül el és több mint 6.000 termesztett növény pazar helye. A  gyűjtemény: gyógy- és mérgező, húsevő növények, orchideák, magnóliák, vizi növények, alpesi növények, mediterrán növények és venetoi növények tárháza.

Olasz barátaink meghívtak egy barokk tánc mulatságra amit én megint nem állok meg szó nélkül:

-Apukám úgy táncolsz, mint egy bájgúnár - (röhögésünktől zeng a terem) hisz próbálkozunk is szorgalmasan  a Padovából eredő 16 századból származó pavane (pavone: páva) udvaritáncot elsajátítani, amely a pávák járásához és testtartásához hasonló lépéseket mutat be. (Pavone egy korai barokk szvit tánc.)

Úgy érzem a páva tánc után vezekelnem kell!

Sant’Antonio nyomában: Szeretné kipróbálni önmagát?

Sokan választják a megtisztulás ezen érdekes útját hisz az ilyen zarándok utakon nemcsak a testünk fáradt ki, hanem a lelkünk is megújul. Nem is gondolnánk mennyi híres ember teszi meg az utat.

Szállás Bibionéban akár pár napra is. (Padovatól alig 1 órára).

E-mail: superitalia10@gmail.com

Zarándokút:  2014. május 31-én június 1-jére virradó éjszakáján.

www.ilcamminodisantantonio.it

 

A Padovai Székesegyház (épült: 1232-től 1310-ig) Basilica di Sant’Antonio püspöki székhely, amely a Szent Város nevet is viseli hisz itt temették el Páduai Szent Antalt (Lisszabon, 1195. augusztus 15. – Arcella (Padova mellett 1231. június 13.) portugál származású ferences rendi teológus és prédikátor és aki 1220-ban belépett a ferences rendbe.

Szent Antal a római katolikus egyház szentje.

A legenda szerint a székesegyház helyén Iuno(Juno) antik ősi italiai istennő (a szülés és a házasság istennőjének) szentélye kegyhelye volt .A középkorban Santa Maria Mater Domini templom állt ahol Szent Antal is megpihent 1229-1331 között és a templom mellé épült a ferences kolostor is.

 

Aquá Petrarca

 

Romantikus helyek egyike Italiában  a Padova megyében található 1870 lakosú kisváros Arquá Petrarca, amely Italia-i nagy umanista költő nevét viseli s amely a Monte Piccolo hegy és Monte Pentolone hegy lábánál az Euganei dombokon található.

Arquà  helységnév  a latin  Arquatum vagy Arquata szóból ered, amely az évszázadok során a Velencei Köztársaság uralkodása során változott Arquada-va majd átalakult Arquà-va. 1868-ban a Venetoi  Olasz Királyság idején, úgy döntöttek, hogy a helységnevet megváltoztatják a  nagy költő tiszteletére így hivatalosan is Arquá Petrarca lett a neve.

A középkori falu Arquà a Roma tér környékén található, amely a Contarini ház környezetében amelyet már Marolla-ként hívnak és amely velencei gótikus stílusban épült a tizenötödik században. Ha erre jár vessen egy pillantást a Szent Maria plébániatemplomra. A tér közepén áll az 1370-ben épült  híres költő Petrarca sírhelye .

Petrarca Muzeum ahol a hires költő utolsó éveiben élt a Via(utca) Valleselle 4 35032 Arquá Tetrarca (PD) Tel-Fax:+390429718294

Nyitvatartás: keddtől vasárnapig: 9-től 12-ig – 15-től 17 óráig (nyári hónapokban 19 óráig)

 

Francesco Petrarca (Arezzo 1304-Arquá 1374)nagy Italia-i umanista költő akinek legnagyobb műve a Canzoniere(Daloskönyv).

Habár a nagy Italiai költő sosem járt Magyarországon sok mindent tudott a magyarokról hisz jó barátja volt többek között: Tommaso Frignani bíborosnak akinek unokaöccse nem volt más mint Giovanni Conservino.

Giovanni Conversino( született  1343 –ban Budán és meghalt Muggia városában 1408-ban) édesapja 1342- től Nagy Lajos magyar király orvosaként Magyarországon élt haláláig.

Berzsenyi Dániel (1776-1836) így emlékezett versében Nagy Lajos (Luigi I. il  Grande) kiràlyunkròl:

 

Egy Nagy Lajos bölcs szárnya alatt hazánk
Rómát s Athénét látta felállani
Attila roppant városában
Mars, tudomány, hatalom virágzott.

 

 

Minden évben november táján az  Olívaolaj Fesztivál (versenyt) részesei lehetünk hisz  Arquá Petrarca-ban kerül megrendezésre a  Mezőgazdasági Minisztérium és a Környezetvédelmi Minisztérium  közös együttműködésével Arquá kulturális és idegenforgalmi védnökségével megrendezett különleges ünnepség.

 

 Érdekes ha kutakról beszélünk mindenkinek a Romában található Fontana di Trevi jut eszébe (persze nem véletlenül) amely a kívánságok kútja vagy a vágyak szökőkútja  ami egyfajta antik szokásra vezethető vissza, hisz ha bedobtál egy értéket (pénzt) vágyaid így teljesülhettek…

 

Mindig is imádtam a szökőkutakat hisz az éltető víz és a romantikus  épitészeti remekművek jelképe. Baone-tól a Villa Beatrice magyar királynőnk kolostorától alig 6km-re található:

 Arquá Petrarca-ban egy egyszerű kút, amely már valoszinű régóta itt áll s mely érdekes módon Petrarca olasz költőnek köszönheti halhatatlanságát hisz a kúton ez áll belevésve:

"Fonti numen inest , hospes: venerare liquorem, unde bibens cecinit digna Petrarcha deis”

Ó idegen,  Istenség lakozik e forrásban csodáld e vizet, hisz a Petrarca miként ebből innék csodás verseket írt vala… 

Museo Civici Eremitani

 

Az egykori ferences (remeték) kolostora ad otthont a múzeumnak, amely értékes paleovenetai, elő-római és a római kori műértékek gyűjteménye valamint az itt található 1300-1800  években összegyűjtött műkincsek  művészeti galériája.

 

 

A makrancos hölgy

 

 

A makrancos hölgy (The Taming of the Shrew) William Shakespeare egyik korai vígjátéka, amelyet vélhetőleg 1590 és 1594 között írhatott, amely a Padovai Caterina-nak a története.

Nagy Lajos magyar király nyomában

 

 

Castello di Carrarese Padova tartományban (Carrarese-i várkastély) amely az évszázadok során katonai  és gazdasági védelmi épület  szerepét töltötte be a tornya, amelynek kapuját egy lánc engedte le és zárta be a  folyó felé. A vár nemcsak védelmi, hanem vámház tisztséget is elátta. A kastély eredete az 1000 évekre tehető, de a mostani arcát  Ezzelino III.  család alapozta meg  1237-1256 –ben ebből a Torlonga torony maradt éppen. A második torony  falán még mindig látható egy dombormű nyomai, amelyet a városi múzeumban őriznek hisz sokáig vitatott téma volt a dombormű jelvényeinek eredete, amit sokáig az Ezzelino család címerének gondoltak.

Nos a domborműn található címer,  amelyen egy strucc koronával látható Nagy Lajos magyar király címere volt.

Sul muro di Castello Carraresi della seconda torre, quella verso piazza Castello, era ancora visibile all'epoca un bassorilievo con le insegne di Ezzelino. Il bassorilievo effettivamente c’era, fu smontato all'epoca della trasformazione del castello in carcere, che comportò la drastica riduzione in altezza della torre, e dopo qualche passaggio intermedio è approdato ai Musei Civici, dove è tuttora esposto. Solo che non si tratta affatto delle insegne di Ezzelino: il cimiero con lo struzzo coronato, con un ferro di cavallo nel becco e lo scudo bipartito con a destra i gigli angioini, sono le insegne di Luigi il Grande d’Ungheria, storico e più importante alleato dei Carraresi e in particolare di Francesco il Vecchio nelle guerre contro Venezia . Cimiero e stemma si possono oggi vedere negli affreschi scoperti nel 2007 in una cella del carcere, rivelatasi importante sala di rappresentanza del castello carrarese.

L’infortunio storico (al quale si accodava anche il Verci che pubblicava anche l'incisione di un altro bassorilievo esistente allora sotto la loggia della corte del castello, anch'esso raffigurante il cimiero di Luigi il Grande e non quello di Ezzelino.