Barcis tó
La splendida cornice del lago di Barcis.
Il nome di Barcis viene documentato dall’anno 1184 con l’espressione “in plebe de Barcis”
Barcis-ról hivatalos okiratok már az 1184-es évekből fennmaradtak, amelyben Barcis-t mint a plebejusok (köznép) Barcis-át említik. Az eredetéről két hipotézis létezik ,az egyik, hogy a Barcis kifejezés a “barc” szóból ered, ami Capanna szóval megegyezően kunyhó-t jelent, s amit különösen a szomszédos területeken használtak Észak Olaszországban. A másik verzió szerint ami a híres Giuseppe Malattia énekes véleményét tükrözi a “barcia”-barca szóból ered, Barcis avagy a mostani szóhasználatban medencét vízgyűjtő helyet jelent, és amelynek a formája a maghéjához hasonlít.
Barcis határozottan egy nagyon régi település, az első dokumentumok a 8. századba nyúlnak vissza. Egyes beszámolók szerint, vendégváró a zarándokoknak épült Lombardi időszakban, vagy közvetlenül utána. Valószínű a Szent Máriai in Sylvis Sesto Reghenai Bencés Apatság Apátai részére szolgált, hogy ellenőrizhessék a hatalmas apátsági földterületeket, amelyek a Észak Valcellinában voltak. A község a San Giorgio de Roppe Celis körüli területen gyűlt össze amely, előzőleg elpusztult egy földcsuszamlás során a 14. században és csak későbbiekben tette át a község magát a mostani Barcisnak megfelelő aktuális területre, ahová egy templomot is emeltek, és amelyet megfejthetetlenül már nem Szent Györgynek hanem Keresztelő Szent Jánosnak szenteltek. Ez a régi templom lett a főtemploma a többi környéken lévő templomok között, amit egy 1319-ből származó okirat is bízonyit.
1327-ben az Artico di Castellonak a püspöke összehívta a Barcisi templom és a San Danielei del Montei szerzetesrendet az Andreisi városházán, a Concordiai Székesegyház nevében, amely során közösen megegyeztek annak fontosságáról, hogy egy pap érkezzen Barcisba Concordia Székesegyháztól.
Ahogy gyakran előfordult ezekben az időkben, Barcis egy időben a Concordai egyházmegyétől függött, illetve egy bizonyos időszakban a Sesto Reghenai apátsághoz tartozott, amely elismerten közvetlenül az Aquileia-i pátriárka része volt, s akik csak nagy nehézségek folytán tudták kisajátítani saját haszonra az itt lévő földterületeket. 1611-ben majdnem földig leégett Barcis és 1695-ben összesen 609 lakost számlál, így még ugyanebben az időszakban, amikor újra építik Barcis-t, újra építik templomát is. 1944-ben szinten majdnem porig ég Barcis, mivel a németek ellen Friuli-ban hősies partizánok küzdöttek, akikről mai napig emlékezetes történetek szolnak és akikről mai napig megemlékeznek.
1954-ben vízerőművet építenek, amelynek Barcis fantasztikus tava is köszönheti magát, hisz a modern szerpentin úttal övezet emelkedő után, megpillantjuk ezt a hatalmas tavat, ami ámulatba ejt minden ide látogatót…Ha már hőgutát kaptál nyáron a tengerparton, kirándulj egyet, hogy friss hegyi levegőt és egy hűsítő (nem hideg) kellemes átlátszó (tiszta hegyi forrásokból összegyűlt) vízben csobbanj egyet...
Kellemes lubickolást kívánunk...
