A fagylalt – Gelato

 

1-4 Dicembre 2013 Mostra Internazionale del Gelato artiginale di Longarone (BL) 

All’interno di un padiglione della fiera attiguo al „Villaggio di partenza” è stato allestito il „Salotto del Gelato”: il gelato con i gusti di prodotti tipici caratteristici delle 12 regioni italiane sedi delle partenze di tappa del Giro d’Italia 2013.

 

Nemzetközi kézműves fagylalt vásár 2013 december 1-4 Longarone Belluno-ban rendezik meg.

A vásár indulási pontja a Fagylalt szalon lesz, ahol a hangsúly a 12 olasz régión lesz, akik képviseli magát olyan isteni fagylaltokkal mint a: lágy csokoládé nugát Abruzzo-ból, az édesgyökér Calabriából, Campania Sorrento-i citromfagylalt, Amarena -meggy Emilia Romagna-ból, Canevai Füge fagylalt Friuli Venezia Giulia-ból, olasz karácsonyi kalács ízű Panettone a Miláno Lombardia-ból, Keksz és Vin Santo (Szent bor) Toszkánában, Trentinoi almás rétes, nem utolsó sorban a Veneto Prosecco ízű fagylalt a többiekről nem is beszélve. Longarone Fiere Dolomiti Via del Parco 3-32013 Longarone(BL) e-mail: fiera@longaronefiere.it

 

A fagylalt rövid története:

Már Salamon király idején i. e. 1000-ben is kedvelt csemege volt az előkelők kőrében. Az első fagylalt nagy valószínűséggel Kínából ered. Italiába Szicíliába az arab világgal kerül be a IX. század végén, mikor az arabok elfoglalták Szicíliát. Évszázadokon keresztül az egyetlen megoldás a hófedte csúcsok jelentették, hisz a hideg nyalatnak csak így hódolhattak, így felfedezték a módját, hogy fagyasszák le (tartályokban jéggel vették körül).

 

Kezdetben mézzel édesítették Palermo környékén ültetett cukornádnak köszönhetőn létrejött az első cukorral édesített fagylalt. Plinius római tisztviselő és író így számol be a rómaiakról:

egyikük jeget, másikuk havat iszik. 1298-ban Marco Polo már kínai fagylaltozókról, fagylaltreceptekről számolt be, és regélt róluk velencei honfitársainak. A magával hozott receptekkel hamarosan a hitetlenkedőket is meggyőzte, akik mély vermekben nagy gondossággal havat és gleccserjeget tároltak a nyárig, ígyItália már a kezdetektől elsőként járult hozzá a híres olasz fagylaltművészet megalapozásához.

A reneszánsz korban Medici Katalin pompázatos lakodalmán a franciaországi Marsiglia-ban leendő francia királlyal, már egy híres olasz fagylaltkészítő Ruggeri tálalja fel e isteni csemegét. Ruggerihez maga Medici Katalin ragaszkodik, hogy megmutassa a büszke franciáknak e fantasztikus mester lakodalmi menyei édességét. Az már csak a sors iróniája, hogy a franciák Ruggeri-t lehetetlen helyzetbe hozzák, így Ruggeri visszatér Itáliába, távozásával természetesen a francia cukrászoknál megkezdődik a fagylalt karrierje...

A fagylalt üzleti karrierje az olasz palermoi Francesco Procopio dei Coltelli az egyszerű halász unokájaként egy új fagylaltkészítési technikájának köszönhető, aki több sikeres és sikertelen próbálkozással megnyitja kávé-fagylaltozóját Franciaországban. Az általa megnyitott fagylaltozó „Le Procope” még halála után is, oly emberek tisztelet övezi mint: Voltaire, Napoleon, George Sand, Balzac, Viktor.

 

Híres fagylaltjai: La granita (jégkása), gyümölcsfagylaltok, ánizsvirága, fahéj virága, fagylaltkenyér, eper szorbett, citrom szorbett.

 

Citrom szorbett: jó minöségű Prosecco, citromfagylalt és jégkása keveréke...

 

Magyarországon ha nem is a fagylalt, de az édesség készítés több évszázadra - évezredekre tekint vissza. Az első édesség készítők a helyi krónikások szerint a mézeskalács készítők voltak, akikről írásos receptek maradtak fent már Árpád-házi királyok idején.

 

A Magyar cukrászipar megteremtőjének viszont egy híres magyart tartanak számon a cukrász dinasztiából származó Dobos C. József-et akinek dédapja II.Rákoczi Ferenc fejedelemnél volt szakács és cukrászmester, míg Ő maga Andrássy grófoknál tanulta ki a szakma titkait. Dobos C. József saját készítésű tortája világhíres a vajkrémmel készült Dobos torta, aminek titkát csak nem sokkal halála előtt árulta el.