Szentté avatás
Halála után alig több mint kilenc évvel Ferenc pápa szentté avatta II. János Pált, a pápaság történetének első lengyel pápáját. 1978-tól haláláig, 2005-ig, huszonhét évig volt a katolikus egyház feje, így övé az összes eddigi pápa közül a harmadik leghosszabb hivatalban töltött idő. Vele együtt XXIII. János pápát is szentté avatták a római Szent Péter Bazilikában.
Ferenc pápa szerint a szentté avatottak ismerték a 20. század tragédiáit, de nem hagyták, hogy azok maguk alá gyűrjék őket.
A kanonizációs formula felolvasásával Ferenc pápa vasárnap Rómában szentté nyilvánította XXIII. Jánost és II. János Pált. Ez az első eset, hogy egyszerre két pápát kanonizáltak. A szentté avatási rítust követően Ferenc pápa azt mondta, a két néhai pápa „bátor ember” volt, mert nem féltek szembenézni az ember szenvedéseivel és sebeivel. Úgy fogalmazott, az új szentek a XX. század papjai voltak, akik „ismerték a század tragédiáit, de nem hagyták, hogy azok maguk alá gyűrjék őket”. A hivatalban lévő egyházfő szerint az egykori pápák segítettek helyreállítani és a kor valóságához igazítani az egyház eredeti küldetését. Míg II. János Pált a család pápájának nevezte, XXIII. Jánosnak a második vatikáni zsinat összehívásával szerzett érdemeit emelte ki.
A Szent Péter téren avatták szentté őket hatalmas tömeg jelenlétében.
